ONLINE SEGÍTSÉG

Nos, akkor essünk neki! Bár azt elõrebocsátom, hogy az a bizonyos online beszélgetés, aminek következtében elkészült ez a kis fogalmazás, egy anya és fiatal lány között folyt le 2005-ben. (a dátum a késõbbiekben talán fontos lehet..) Tehát, mi történik akkor, ha anyánk, aki még a csattogós lepkék idejében élte fénykorát, arra vetemedik, hogy otthonában megteremtse a 21. század egyik vívmányát. Hogy honnan is hallott róla, hogy van ilyen, nem tudom, talán a vidéki madarak vitték a hírt a fõvárosból… Nos, tehát, rohanó világunk egyre több és több lehetõséget kínál nekünk, az új generációnak és hát valljuk be, az ABBA korszakos nép azért bele-bele kóstolgat az újdonságokba, pláne ha fiatal, erõs gyermekekkel van megáldva. Természetesen kell azért némi segítség, hogy mi fán teremnek ezek a bûvös dolgok, mert néha úgy rácsodálkoznak egyes dolgokra, mint õsember a frissen borotvált pi*ára. Talán ezzel alaphelyzetben nem is lenne gond, mert hát ugye az ember azért csak el tud magyarázni, le tud vezetni dolgokat. De mi van akkor, mert ugye vizuális alkatok vagyunk, ha mindez nem élõben történik meg. Ergo, egy kimerítõ, érthetõ, tiszta, világos levezetést kell produkálnunk ONLINE, És ha ez mind még nem lenne elég, hozzáteszem, természetesen írásban folyik le a dolog. Persze, jó, írva lehetséges, hogy néha kicsit nehezebb, de könyörgöm, ugyanaz jut át a másik félnek, mintha beszélnénk, csak nem szavakkal, hanem betûkkel. Ergo: NEM MI tehetünk róla, ha 2perc alatt dugába dõl minden emberbe vetett hitünk. Meg se forduljon a fejünkben, hogy esetleg magyarázási vagy kifejezési gondjaink lennének. Az már rég kiderült volna, és akkor valószínûleg az oviban nem velünk, egykorú gyerekekkel, hanem a portás bácsi kutyájával zacsi-pacsiztunk volna. De már megint elkalandoztam…akkor essünk végre neki a tényeknek. Egy online beszélgetésbõl mazsolázgatnék, kiemelve az érdekesebb szóváltásokat, párbeszéd formájában. Ehhez a párbeszédformához azért ragaszkodnék, mert ez nyomatékosít, és ebben minden benne van. Egyes párbeszéd mellé vésnék néhány egyedi mondatot. Ezek olyanok, mint a régi Bobo-Góliát gyermek képregényekben azok a fehér gondolatbuborékok, amik ebben az esetben kevésbé gyermekiek voltak, talán jobban hasonlítottak a böszörményi cséplõgép-vezetõ kocsis szájára. Egyszóval, ezek a mondatok tulajdonképpen azt mondják el, hogy akkor és ott, mik vonultak át az agyamon….. MSN, online beszélgetés (lábjegyzet: a kacsintás az msn-hez tartozó plusz, leginkább az animációra hasonlít, mozgó képek) Ezt a párbeszédet több napból egyesítem, szó szerint persze nem emlékszem rá, de egyes szavak nagyon megragadóak voltak, és ezek egy az egyben így történtek. ANYA: - Ez jó, de én miért nem tudok kacsintani? LÁNYA:- Ott alul a panelen nincsen ilyen? A vigyorgó fej mellett? A:-Milyen panel? L:-Hát amin beszélünk most, meg amibe írunk. (hát igaz, végül is, a panel a Paksi atomerõmû adatbázis alapú panelja is lehetett volna..) A:-Ott hol? L:- Hát ahol írsz, fölötte (vártam már a kérdést, hogy miért, egyáltalán hova is írok?!) A:- Ja, nincs ilyen. De miért? L:- Há tudom én?! Gondolom másik verziód van. Tölts le egy másikat, megadom, honnan tudod leszedni. (5perces szünet..) L:- Most mi van? Megvan? A:- Ott hogy? L:- Hát ott van, hogy letöltés. A:- De melyik? Ott vannak ilyen csomagok. L:- ?? ( kezdtem azt hinni, hogy valami egészen más oldalon jár, és épp most rendel meg pl. egy csomag beszélõ WC papírt, ami be van kategorizálva: enyhe,szilárd—kis csomag; szilárd, de sok—közepes; rád jött a szapora??—extra csomag + ajándék egy zenélõ WC kefe) A:- Töltöm. L:- De szerintem, ha letöltötted, utána lépj ki, rakd fel, mert úgy is újraindítást fog kér. A:- Most jó? Másmilyen? L:- Mi? A:- A betû. L:- Hogy jön ide a betû?? A:- De most már más? L:- Mi az isten van a betûvel?? Letöltötted? (fél óra szünet..) A:- Le. L:- Akkor indítsd újra. (újraindítás..) A:- Most jó? L:- Várj. (kipróbálás, nem megy) Valamiért nem jó.. A:- Miért? L:- Fingom sincs miért, elvileg mûködnie kéne. Ez egy béta verziós volt. A:- Mi? L:- Az MSN béta verziója. (napokig közkedvelt téma volt, hogy vajon miért nem tud kacsintani. Napi kérdés megvolt, lehet dobálni az 5ft-osokat.) Valamelyik másik nap A:- Én miért nem tudok kacsintani? L:- Passz, már mondtam lövésem sincs, majd megkérdezem valakitõl. A:- Nekem csak ilyenek vannak (benyom egy pár képet, szívecske, villámló felhõ, napocska, tökét vakaró parasztácsi stb..) Új nap A:- Nekem miért nem megy? L:- …….( hát anyukám, inkább kacsintgass élõben, és képzeld azt, hogy animálva vagy..) Másik nap L:- (megelõzvén azt a kérdést, amit már 6x benaplózott a gép magától, remélem a hetedik napon mán törli.. remélem..) L:- Le kell tölteni egy flash plugint (segítség: ejtsd: fles plágin), hogy meg tudd nézni A:- Mit nézni? L:- Hát a kacsintásokat. A:- Mi ez, amit le kell tölteni? L:- Nem tudom pontosan, lehet, azzal meg tudnád nézni. (a kacsintási ügy 100adik napja.. és egyben a tetõpont..) L:- Nah, kíváncsi vagyok, neked milyen a paneled. Elküldöm az enyémet milyen.(elküldtem, neki csak rá kell kattintani, az elfogad gombra, hogy átmenjen) …szünet.. L:- Fogadd már!!! (küldés folyamatban, küldés sikeresen befejezõdött) L:- Megnézted? A:- Azt hol kell? L:- (Elsõ verejtékcsepp legördül hamvas arcomon) Van egy olyan, hogy beérkezett fájlok, de ha simán rákatt arra a szövegre, hogy a fájl sikeresen beérkezett, automatikusan mutatja. L:- Látod? ..kuss.. L:- Hahó! LÁTOD? A:- Igen. L:-Jó, most akkor mondom, mit csinálj. Úgy, ahogy most elõtted van a paneled, nyomj egy print screen –t ..1perc..2perc..3perc.. L:- Megvan? ..1perc..2perc.. L:- Anyu, megnyomtad?? (látom, hogy lázas írásba kezd) L:- Ne regényt írj, igen vagy nem? A:- Meg. L:- Jó, akkor nyiss egy Paint-t. (újabb szünet, ez alatt már 5 kávét megittam volna, bár lehet, hogy ezt kellett volna tennem..) L:- Megnyitottad? A:- Mit? L:- A PAINT!!! A:- Az hol van? L:- ?? L:- Paint, az a rajzolós progi ahol a Word, Excel, stb. van. A:- Ja.. A:- Igen. L:- Ok, akkor most nyomj egy ctrl + v-t. Lenyom a ctrl bill és közben a v billt. A:- Édes lányom, azért ennyire hülyének ne nézzél!(mindezt caps lock-l írta..) L:- Há ki tudja, oylan kérdéseid vannak (inkább azt is elmondom, hogy néz ki a v betû, csak hogy tutira menjek..) L:- Megvan? A:- Meg. L:- Akkor most elvileg látnod kell, amit „lefényképeztél”, a paneledet. Látod? A:- Nem. L:- Megnyomtad a Print Screen-t és bemásoltad a paint-be? A:- Be. L:- Akkor mi az, hogy nem látod? (izzadságcseppek rohamosan sokasodnak..) L:- Ok, elõröl, nyomj egy print sreen-t ..szünet.. L:- Megvan? A:- Az hol van? Itt csak ilyen betû van, meg vigyorgó fej. Megnyomtam. ( nah, ezt adjuk össze, azt se tudja, hol van, de akkor mit nyomott meg?! Az agyamat kellett volna kinyomni, mert egyre csak zsugorodott..) L:- ááááááááááááááááááááááááááá!!!! A billentyûzeten nyomd meg a print screen gombot, nem a panelen!!! (zubog a víz rólam..) A:- Hát akkor miért nem azt mondtad, érthetõen beszélj! (értitek, én vagyok az, aki értelmetlen, bár szerintem a „nyomd meg” vezényszó már eléggé elterjedt kis hazánkban..) L:- Megvan? A:- Igen. L:- Ok, elvileg most „lefényképezted”. Nyisd meg a paint. A:- Mégegyszer?? L:- ?? He?? Akkor másold be a ctrl v-vel. ..újabb pisi szünet.. L:- Megvan? A:- Meg. L:- Jó, akkor most elvileg látod a te paneled képét. Látod? A:- Nem. (kezdtem lekaparni a maradék bõrt a képemrõl..) L:- Miért nem látod? A:- Hát, (és ekkor elmondja, hogy néz ki az ÉN hátterem meg az ÉN panelem…Isten bocsássa meg bûneinket..) L:- De ne az enyémet nézd, amit átküldtem!!!! A:- Itt nem tudok megnyomni semmit. L:- Persze, mert az egy KÉP!! Olyan, mint a háttérkép! De zárd már be azt a rohadt képet, amit küldtem, és nyiss egy új paint!. ..szünet.. L:- Sírva kérlek, hívj fel! A:- Jó,de csak késõbb, most megyek kaját csinálni. L:- NEM, most hívj fel, a gép elõl!! Na, igen, a telefonbeszélgetést nem részletezem. Fény derült az 1000 éves titokra. Rávilágítottam, mint egy dióda. Csak az idegeim pattogtak el szanaszét. A telefonbeszélgetés 10 percig tartott, ebbõl 3perc volt a magyarázat, hogy tulajdonképpen mit is kellett volna csinálni, és ezzel megspóroltunk volna egy új arcot.. nekem. A maradék 7 perc arról szólt, hogy én milyen hülyén magyarázom, ergo: ha értelmesen mondtam volna a dolgokat, akkor õ is értette volna. Annyit mondtam, le kell nyomni egy (sípszó) gombot, utána nyitni egy (sípszó) paint és átküldeni azt a sza*t. De persze ez így nem volt érthetõ. Hát mondjuk igaz, végül is földönkívüli vagyok, nem érteni mit beszélni… Mindegy, a kép elkészült, átjött, kijött, feljött, bejött. És hogy miért nem tud kacsintani? Gondolom mindenki izgatottan várja, hogy felfedjem. Oké, az igazat: Hát, valószínû újítottak ezen a verzión azóta, helyette van más, valami animáció, ami végül is nem tudom mi, mert errõl nem beszélt, (lehet hogy pont az…)bár az is lehet, hogy jobb is, mert élni akarok még egy pár évet, csendben, nyugalomban….